...Maci első ismerkedése.
Komótosan evezett vissza álomszigetről , jól esett neki ez a kis szunya, a nyála is kicsordult belé. Még heverészett egy kicsit, nem akaródzott felkelni nekie, hallotta a körülötte lévő békés zsongást, amit a természet, s a benne lévők együttes kavalkádja okozott, lassan nyitotta ki szemét, mivel hanyatt feküdt az eget pillantotta meg elsőként, s rajta barikák csordáját. Araszoltak komótosan, ráérősen a kék égen. Megszámlálhatatlanul sokan voltak, még a bégetésüket is hallani vélte. S mikor eltelt a látvánnyal, felült, hátát a farönknek támasztva szemlélődött tovább.
Komótosan evezett vissza álomszigetről , jól esett neki ez a kis szunya, a nyála is kicsordult belé. Még heverészett egy kicsit, nem akaródzott felkelni nekie, hallotta a körülötte lévő békés zsongást, amit a természet, s a benne lévők együttes kavalkádja okozott, lassan nyitotta ki szemét, mivel hanyatt feküdt az eget pillantotta meg elsőként, s rajta barikák csordáját. Araszoltak komótosan, ráérősen a kék égen. Megszámlálhatatlanul sokan voltak, még a bégetésüket is hallani vélte. S mikor eltelt a látvánnyal, felült, hátát a farönknek támasztva szemlélődött tovább.
,,Annyira jó itt, békés, nyugodt e környék, úgy látom itt mindenki megfér mindenkivel. Talán maradni kellene. Eltudnám képzelni, hogy itt telepszek le. Legalábbis egy darabig....hmm, lehet, hogy az lesz."- gondolta elégedetten, nagy egyetértésben önmagával. Ágreccsenésre kapta fel buksiját, s mire megfordulhatott volna igazán, valamilyen szőrősmók toppant elé, s vigyorgott reá.
-Hát te ki vagy?-meglepettségtől nagyokat pislogva Maci.
-Farkas koma lennék, de egyébként üdvözlet neked, idegen.Leülhetek melléd?- s választ meg sem várva Maci mellé huppant, így folytatván - és benned kit tisztelhetek?
-Maci vagyok, a medvék klánjából..szi....
-Á, már hallottam fajtádról, mit keresel erre? Úgy tudtam a medvék nem merészkednek be az erdőbe, a szélén élnek barlangokba.- húzta fel szemöldökét a farkas, ki, meg sem várta, hogy a másik befejezze mondatát.
- De, de így igaz, én...- nem találta a szavakat, így hogyan mondja el miért is van itt, ahol. Inkább vissza kérdezett - és te mi járatban erre?
-Ó én gyakran járok ide, mindig leesik itt egy - két jó falat- s vigyorogva kacsintott egyet. Maci nem értette pontosan mit is akar evvel a Farkas mondani.,,Hmm, hallottam már a farkasokról, óvva is intettek Szunyókáék, vigyázzak velük, de ez olyan szimpatikus, barátságos..."- gondolta Maci, kinek a bizalmatlanságánál már csak a naivsága volt nagyobb. Macink annyira, de annyira ki volt éhezve a jó szóra, a társaságra, hogy hamar felengedett benne a feszültség érezvén a Farkas közvetlenségét, és vidáman viccelődve múlatták az időt, hol az élet nagy dolgain merengve hol mások tetteit felülbírálva, mintha mindent jobban tudnának, észre sem véve, hogy beesteledett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése